2. Évad ; 3. Fejezet: Jessabelle!

Sziasztok! Sajnálom, hogy csak most hozzom a részt, de nem volt egyetalán időm rá. És még most megmondom, hogy a következő rész időpontja, nem tudom mikor lesz. Mivel – bocsánat a csúnya szóért – kibaszotul elvagyok havazva. Remélem megértettek! :-) Egyébként, köszönöm a 10!! Felirarkozót!! 
A Következő rész ezek után fog jönni; 3 komment 4 pipa. 

–––––————————————————————————————–—————–
 ~ Andy Biersack Szemszöge ~ 

Ő volt az, ő aki miatt ilyen lettem, amilyen nem akartam lenni. Jessabelle! Ő volt életem szerelme. Az előtt, hogy Christian elvette volna tőlem, azon az estén azt hittem hogy meghalt, ezért szomorúságomban, megkértem Christiant hogy változtasson démonná. Akkor jó ötletnek tűnt – ennek lenni –, de így az idők múlásával, rájöttem, ez volt egész eddigi életem legrosszabb döntése.
- Szia. Jessabelle! – emeltem ki a nevét.
- Szia... Andy. – vakargatta kínosan a tarkóját.
- Tudtommal, te neked halottnak kellene hogy legyél. – dőltem neki az ajtó keretnek – Vagy rosszul emlékszem? – kérdeztem felhúzva az egyik szemöldökömet.
- Andy… – kezdett bele a mondatba. De amilyen hirtelen elkezdte, olyan hirtelen hagyta is abba.
- Igen, hallgattak. – tettem az egyik kezem a fülem mögé, ezzel idegesítve őt.
- Figyelj! Ez nem éppen a legalkalmasabb hely, ilyen dolgok megbeszélésére. – nézett körül.
- Miért nem? – én azért sem akartam beadni a derekam.
- Csak mert! – kezdett ideges lenni. Magamba jót nevettem rajta. Aranyos ilyenkor. Mi van? Nekem nem tetszhet, hiszen én nekem Isabella a szerelmem, és ő is lesz életem végéig.
- Oké. – löktem el magam az ajtótól. – És mégis hol akarsz erről beszélni?
- Még mindig az a számod mint régen? – kérdezte.
- Igen. – őt kikerülve mentem el a kocsimhoz.
- Akkor majd hívlak! – szól utánam. Én csak bólintottam, és megvártam amíg bemegy. Aztán a kocsiba beültem, és gázt adva mentem a közeli kocsmába. Most csak arra volt szükségem, hogy leigyam magam, nem törődve a körülöttem történő szarságokkal. Miért kellet Jessnek megjelennie? Miért nem hallot? Valami azt súgja, hogy ebbe Christian keze benne van. Mégis akkor miért jött volna hozzá? Remélem érzitek a szarkazmust.
Az utcák között bojongtam, mikor megtaláltam a kedvenc kocsmámat. Az autót leállítottam, a kulcsot eltéve, mentem be a helyre. Beérve rögtön megcsapott az alkohol és a cigi keveréke. Élvezet volt belélegezni. A pulthoz mentem, közben próbáltam kikerülni pár részeg csávót.
- Mit kér? – kérdezte a pultos srác. Alig néztem 18-nál többnek, világos barna haja volt és barna szemei.
- Whiskyt. – ültem le az egyik székre. A pultos bólintott, és pár perc múlva, már a piával a kezében állt előttem.
- Tessék, két dollár öt cent lesz. – nyújtotta felém a poharat, közben az árátt mondta. A poharat elvettem és letettem magam elé, a tárcámat előkeresve, vettem ki a pontos összeget és kifizettem. A poharat a kezembe fogva, fordultam meg. Tetovált férfiak voltak mindenhol, páran próbáltak felszedni lányokat egy éjszakás kalandra. Voltak olyan lányok akik direkt nyomultak rájuk, más szóval mondva, kurvák. Mielőtt ismertem volna Izzyt, én is szeretem az ilyen lányokat. De utána, mikor Jake oda hozta hozzánk lakni, minden megváltozott. Azon a héten pénteken mikor Isabella hozzánk került, elmentem bulizni, a közeli klubba. És voltak ott nagy számmal kurvák, de valahogy nem akartam őket, előtte pedig örömmel vittem őket az ottani WC-be megdugni. Akkor már éreztem hogy ez veszélyes, hogy így megváltoztatott Izzy, de nem érdekelt. Amiért mai napig szidóm magam.
"Gyere ki!" Egy női hangot hallottam, a fejemben. Körül néztem, hátha láttok valaki ismerős embert, aki tud ilyet csinálni. De semmi. "Hiába nézel körül. Nem vagyok bent."  Újra ez a női hang. "És mint már mondtam, gyere ki!" Hallgattam rá, a poharamat letéve, mentem a kijárathoz. Kint megcsapott a hűvös éjszaka levegője. Eddig lettem volna bent, hogy már éjszaka van? Nem is vettem észre. "Gyere a melletted lévő sikátorba!" Elindultam a sikátorba, végig sötét volt és tiszta víz volt a föld. Három métert ha mehettem befelé, megint megszólalt a női hang a fejemben. "Fordulj meg!" Megfordultam, és szembe találtam magam Izzyvel. Fekete farmer, szintén fekete bőrkabát volt rajta, bakanccsal.
- Szia, Izzy. – köszöntem neki, boldogan mosolyogva, mert láthattom.
- Pofa be! – szól rám durván. Meglepődtem, és a mosoly az arcomról is eltűnt.
- Ki volt az a lány akivel beszéltél Christian házánál? – vonta fel a szemöldökét.
- Honnan tudod…
- A kérdésemre válaszolj, a kurva életbe! – kiabált. Most már igazán mindhatom, hogy félek egy lánytól.
- Jessabelle. – válaszoltam.
- Kösz. – és megfordulva el is tűnt, kirohantam a sikátorból hátha még itt van, de semmi.