- Démon vagyok. - mondta. Hátra léptem párat és leültem az ágyra, a kezeimet megtámasztottam a térdeimen, és a kezeimbe temetem a fejem.
- Én meg mondtam hogy nem kellene el mondani neked, nem te itt erősködsz hogy igen is akarod tudni. Erre tessék most mi van, itt ülsz és fogod a fejed. - Jake is leült a mondandója után, egy székre.
- Nem Jake nem azért fogom a fejem mert váratlanul ért, ha nem ellenkezőleg. Sejtettem. Sejtettem hogy Andy egy démon. - emeltem Jakere a tekintettem, és egy értelmetlen tekintett fogadot.
- Hogy érted hogy sejtetted? - kérdezte.
- Volt egy álmom amiben Andy is szerepelt, lényegében csak róla szólt. Ashelynek mondtam is, ő tudja hogy miről beszélek, de szerintem ti is mert valamelyik nap a konyhában mondta. - annyira ciki volt kimondani hogy Andyről álmodtam, szerintem bele is pirultam. Nehezen tudom titkolni de lehet hogy érzek valamit Andy iránt. De megmagyarázhatatlan. Olyan érzés néha mintha egy láthatatlan kötél lenne kettőnk között, de valami vagy valaki útját állná hogy legyen köztünk valami. Olyan ördögi, és félelmetes alak. Mintha nem akarná hogy Andy boldog vagy szerelemes legyen.
- Várjunk csak, én emlékszem, tényleg mondta nekünk Ash hogy álmodtál Andyről. - mondta CC. Andyre néztem aki engem bámult hatalmas pupilákal. Démon alakjában ijesztő és kegyetlenek tűnő, de így emberi alakban aranyos és vicces srácnak tűnik. Két különbőzö személyiség, mégis egy emberben összpontosül.
- Srácok, magunkra hagynátok. Szeretnék beszélni Izzyvel. - Andy hangja zavarta meg a gondolat menetemet. A fiúk felálltak és az ajtóhoz mentek és kimentek, de Jake még vissza fordult.
- Meg leszel? - kérdezte aggódásal a hangjában.
- Persze. - mosolyogtam rá, azt remélve hogy ez megnyugtatja.
- Oké. De ha bármi baj van, síkíts vagy szaladj le. - ment ki. Ahogy az ajtó becsukodott a szívem gyorsabban kezdett el verni. Mégis csak Andyvel vagyok egy szobában. Ránéztem. Mosolyogva a fejét rázta, és becsukta a szemét. Rajtam mosolyogok?
- Érzem a szívverésed. Gyors és egyenletlen. - nézett rám.
- Ezt meg hogyan..? - táttotam el a számat.
- Démonok érzik az emberek érzéseit. Ezzel tudom mire vágysz, mire gondolsz, mit akarsz. - jött egyre közelebb, én meg minden lépésénél mentem hátra fele. Kezdett megrémiszteni. A hátam a falnak ütközött, ő meg megállt előttem, és a kezeit a falnak támasztotta a fejem két oldalán. A nyakamhoz hajolt és éreztem az egyenletlen levegő vételét. Egyre közelebb hajolt a nyakam vékony bőréhezz és megéreztem a telt ajkait a bőrőmön, ahogyan lassan puszit nyom rá a levegő is bennem ragadt, és a szívem már eszeveszetül vert. Az ajkait végig húzta a nyakamtól el kezdve a fülemig. S, a fülem mögött egy lágy puszit hagyott.
- Érzem mit váltottam ezzel ki belőled. - suttogta a fülembe. - Tetszik! - folytatta a puszilgatást. A derekamra tette a kezeit és így fogott, s tovább csinálta. Ha nem fogna én már rég össze rogytam volna. Olyan jó érzés ahogy puszilgat semmihez sem fogható. Éreztem ahogy lassan távolodik a nyakamtól, és a szemembe nézz.
S, csak most láttam meg a fekete szemeit, a karmai meg a derekamba mélyedtek. Rettentően féltem.
- Érzem a félelmed. - nevetett ördögien. - Imádom! Megfogott és könnyen rádobott az ágyra, és mire felnéztem ő már felettem volt. Újra a nyakamhoz hajolt és egy mélyet szívott onnan. Mit csinál?
- Istenem olyan jó az illatod. - morogta, egy olyan ismeretlen és mély hangon. Ami inkább egy sátánéra hasonlított, mint nem inkább az övére. Arra a hangra ami melegségel önt el, nem félelemmel. El hajolt tőlem, és rám vigyorgott és megláttam a hegyes fogait, amivel egy vas golyót is simán ketté harap.
- Bella kicsim. Úgye nem tudod mivel táplálkozok? - vicsorgott.
- N-nem. - remegett a hangom. Egy ravasz mosoly volt az arcán.
- Remek. Ez előnyömre válik. - nevetett mint valami őrült. A nyakamhoz hajolt és egy lágy csókot hagyott rajta. Amibe bele remegtem, és a szemeimet össze szorítottam. Valami hegyeset éreztem a nyaki ütő eremnél, amibe bele is mártotta is a fogait Andy. A szemeim kipantattak és próbáltam letolni magamról. De megfogta a kezeimet és a fejem mellett nyomta őket az ágyhoz. S, ekkor jutott eszembe amit Jake mondott "De ha bármi baj van, síkíts vagy szaladj le!". Hát most leszaladás nem éppen alkalmas, így maradtam a síkításnál.
- Segítség! - síkítottam. De mikor mégegyszer akartam Andy a számra tapasztotta a kezét.
- Ha mégegyszer síkítasz, azt nagyon meg keserülöd! - fenyegetett. Mikor újra a nyakamhoz akart hajolni, a fiúk rontottak be az ajtón. Ash és CC le szedték Andyt rólam és lefogták. Jinxx és Jake oda szaladt hozzám, és megnézték a nyakam. Jinxx megnyomta a sebet mire, felszíszentem. Nagyon fájt és szerintem fog is egy ideig.
- Jól vagy? - zárt a karjaiba Jake.
- Nem! Félek Andytől és nagyon fáj a nyakam. - sírtam. Nem bírtam már tovább csak úgy kitört belőlem.
- Nyugi minden rendben lesz. - ringatott. - Srácok vigyétek ki Andyt! - szólt keményen. Megfogták Andyt aki még mindig rángatozott és kivitték.
- Izzy próbálj meg aludni. - ajánlotta.
- Majd az után hogy be kötöttem a nyakát. - jött be Jinxx a szobába. Jake elengedett, én meg rögtön utána kaptam és vissza húztam.
- Bella, csak egy székre akarok ülni még Jinxx tisztítja a sebedett. - símogatta a rémült arcom. Lassan elengedtem, és felállt az ágyról és egy székhez ment és leült.
*10 perccel később*
- És kész is vagy. - ragasztotta le Jinxx a kötést.
- Köszi. - mondtam félénken.
- Nincs mit. - áltt fel az ágyról. - Sziasztok. - ment ki az ajtón.
- Jake gyere ide. - szóltam neki. Lassan ide sétált és leült mellém. Lenyomtam az ágyra és ráfeküdtem a mellkasára. Melegség öntött el, és szeretett, amit csak a bátyám adhatt.
- Szeretlek bátyó. - öleltem át.
- Én is húgi. - puszilta meg a fejem. - De most már aludj. - szólt rám játékosan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése